Google
 
Történelem

A görög történelem kb. ötezer éven ível át. Ebben az európai kultúrát útjára indító időszakban hat fő korszakot különböztetünk meg:

1. A krétai kultúra kezdetétől a trójai háborún át az olimpiai játékok számlálásáig (i.e. 776).
2. Az athéni demokrácia fölemelkedése és hanyatlása: i.e. 776-323. Erre az időszakra esik a klasszikus Hellász egyedülálló hozzájárulása a nyugati kultúrához az irodalom, a filozófia, a szobrászat, az építészet és a történettudomány területén.
3. A hellenizmus kora: i.e. 323-146. A görög kultúra világkultúrává válása. A görög művészetek és tudományok a földközi-tengeri térségen túlra is eljutottak.
4. A rómaiak görögök fölött aratott győzelmétől a Római Birodalom feloszlásáig: i.e. 146-tól i.sz. 395-ig.
5. A Keletrómai Birodalom (Bizánc) uralma Görögország felett: 395-től a Bizánci Birodalom 1453-ban bekövetkező összeomlásáig, melyet Görögországnak az oszmán uralom alatti hanyatlása követett.

6.
A XIX. sz. eleji görög szabadságharc, majd a független Görögország történelme.

Őskor (i.e. 776-ig)

 
Amint azt az Észak- és Közép-Görögországban, valamint néhány égei-tengeri szigeten, mindenekelőtt Krétán talált leletek bizonyítják, a térségben már a kőkorszakban létezett magasan fejlett, önálló kultúra i.e. 2600 körül itt alakult ki a minószi kultúra, mely több, mint ezer éven át meghatározó szerepet játszott a Földközi-tenger keleti medencéjében.
I.e. 2000 A pelaszgok a Peloponnészoszon és Athénban is megtelepednek. Korfun a középső bronzkorból származó településnyomokat találtak (i.e. 2000 után).

Korfu - TörténelemI.e. 2000-1450 A krétai minószi kultúra virágkora; pompás paloták (Knósszosz) épülnek.
I.e. 1450 körül ez a kultúra, feltehetően a thérai vulkáni sziget felrobbanása következtében megsemmisül. Az akháj görög törzsek átveszik a minószi örökséget és elterjesztik azt a Kikládokon, Rodoszon és Cipruson.

I.e. 1200 körül A trójai háború, melyet Homérosz i.e. 800 körül „Iliász” c. művében énekel meg. Ebben az időben a mai Korfu neve „Szkhéria”, ha hihetünk Homérosznak.A dórok dél felé való előnyomulásuk közben megsemmisítik az akhájok és a jónok kultúráját, akik a hegyek közé és a szigetekre húzódnak vissza.
I.e. 1100-900 körül A dórok megtelepednek a Peloponnészoszon. Az aiolok, a jónok és a dórok az akhájokkal fokozatosan összeolvadva, a szigeteken és Kisázsiában gyarmatokat hoznak létre. Sok kis városállam alakul ki. A görögök átveszik a főníciai írást és némi kiegészítéssel saját ábécéjükhöz igazítják azt.
I.e. 820 körül Lükorgosz – legendás – törvényei a dór Spártában arisztokratikus alkotmányt vezetnek be.
I.e. 776 Először jegyeznek fel „olimpiai játékok”-at és annak győzteseit Olümpia szent városában.


Felemelkedés és hanyatlás (i.e. 776-323)

  Görögország sok kis, hegyektől és völgyektől elválasztott városállamból áll, melyek gyakran keverednek harcba egymással vagy az új betelepülőkkel. I.e. 800 és 500 között az egész Földközi-tenger medencéjében görög gyarmatok jönnek létre, melyek az anyaországot mentesítik a túlnépesedés nyomásától; a tengerentúli kereskedelem jelentősen megnövekszik. Minden görögöt egységbe forraszt a delphoi jósda és az olimpiai játékok. Még a delphoinál is ősibbnek számít a nyugat görögországi, dodonai jóshely, mely azonban soha nem érte el a delphoi jelentőségét. I.e. 7. sz.-ban verik az első pénzérmét. A kultúra területén a kelet-égei szigetek járnak élen, a nyugatiak még nem játszanak szerepet. Az arisztokrácia uralma lassan demokráciává változik. Nagyobb államok alakulnak.
I.e. 734 A vezető tengeri hatalom, Korinthosz az i.e. 8. és 7. sz.-ban gyarmataihoz vezető út támaszpontjaként hozta létre Kerküra (Korfu) városát és még ugyanebben az évben Szürakusza gyarmatot. Kerküra rövidesen Korinthosz vetélytársává válik.
I.e. 665 Tengeri ütközet Kerküra és Korinthosz között.

I.e. 624 Drakhon szigorú törvényhozása Athénban.
I.e. 594 Szolón demokratikus alkotmányával eltörli az adósrabszolgaságot; földbirtokaik alapján négy osztályba sorolja a polgárokat.
I.e. 560 Peiszisztratosz a hatalmat magához ragadva Athén egyeduralkodója lesz. Vele és fiaival kezdődik Athén nagyhatalmi korszaka.

I.e. 545 körül A kisázsiai tengerpart városai és szigetei perzsa fennhatóság alá kerülnek. A kisázsiai görög gyarmatosítás megtorpan. Az első harcok görögök és perzsák között.
I.e. 490-478 A perzsa háborúkban Görögország, 490-ben Marathonnál, 480-ban a szalamiszi tengeri ütközetben, 479-ben Plataiainál és Számosz előtt, a mükáléi hegyekben győzelmet arat.
I.e. 478-tól a kisázsiai jón városok és szigetek felszabadulnak a perzsa uralom alól. A korfuiak nem vesznek részt a perzsa háborukban

KorfuI.e. 477 A háborúk igazi nyertese, Athén, a perzsák elleni védekezésül létrehozza az I. Attikai Tengeri Szövetséget, melyhez csaknem valamennyi sziget (a Jón-szigeteket kivéve) csatlakozik magas adófizetésre kényszerülve.
I.e. 470 A népgyűlés, amely az egyeduralmi törekvésekkel gyanúsított polgárok felett ítélkezett, cserépszavazással száműzi Themisztoklészt.
 
 



 



Hellenizmus (i.e. 323)

Sándor halála után birodalma négy részre hullik és megindul a harc az utódlásért (i.e. 323-281). A görögök kísérlete függetlenségük visszanyerésére, megosztottságukon bukik el. A hellenisztikus államok szétzilálódása Róma felemelkedéséhez vezet.

I.e. 295 Pürrhosz epiruszi király megszerzi Ambrákiát és birodalma fővárosává teszi. Még ugyanebben az évben Kerküra is Pürrhosz kezére kerül.

I.e. 229 Kerküra Róma fennhatósága alá helyezi magát.

I.e. 200-197 A második makedóniai háborúban Pergamon, Athén és Rodosz Róma segítségét kéri makedóniai V. Fülöp terjeszkedése ellen. 197-ben T. Quintus Flaminius római prokonzol legyőzi Makedóniát.

I.e. 148 Több felkelés után, 148-ban Makedónia és 146-ban Görögország többi része római tartománnyá válik.

Római uralom (i.e.146-i.sz. 395)

I.e. 31 Augustus és Antonius aktiumi csatája Preveza előtt. Görögország nyugati partvidéke fellendül az Itáliával folytatott kereskedelemben. Létrejön Nikopolisz és Patrasz kikötője.
I.e. 27 Görögországot Achaia, római tartomány néven (Korinthosz fővárossal) leválasztják Makedóniáról.
I.sz. 49-58 Pál apostol Szalonikiben, Korinthoszban, Athénban és Nikopoliszban prédikál. Görögország a kereszténység elterjedésének a központja. Keresztény közösségek alakulnak.
I.sz. 67 Néró császár megalapítja Epirusz római tartományt.

324-337 Nagy Konstantin császár. A kereszténység végső győzelme. A birodalmi főváros 330-ban Rómából Bizáncba (Konstantinápoly) tevődik át. Görögország jelentéktelen tartománnyá süllyed.
395 –XI. sz. A Római Birodalom szétesik. Görögország (Korfuval, 396.) az 1453-ig fennálló Keletrómai (Bizánci) Birodalomhoz kerül. A kereszténység mellett tovább él a pogány kultusz, amíg I. Theodoziusz császár 392-ben be nem tiltja. Az athéni Platóni Akadémiát Jusztiniánusz császár csak 529-ben záratja be. Újból idegen törzsek dúlják az országot, köztük az V. században a gótok, a VI. században pedig a szlávok. A XI. században végül normannok szállják meg Korfut.

Korfu1203-1204 A kereszteslovagok Konstantinápolyt elfoglalva, létrehozzák a Latin Császárságot, amely 1261-ig áll fenn. A frank keresztesek felosztják maguk között az országot. Az egész országban frank lovagvárak épülnek.
Bár Korfunak sikerül elkerülnie a frank fennhatóságot, 1267-ben az Anjou hercegek kezére jut. Epirusz, amely szintén megmenekül a frankoktól (a despoták, mint a bizánci császárok rokonai megtarthatták görögországi pozíciójukat) II. Mihály despota alatt virágkorát éli (a „despota” itt nem „despotizmust”, hanem uralkodói címet jelent).

1386 Korfu (a Jón-szigetekkel együtt, beleértve Kithirát) a velencei dozsénak veti alá magát, elkerülve ezzel a török szolgaságot. 1388-ban Velence megszerzi Argoszt és Naupliát, 1407-ben Nafpaktoszt (Lepanto), 1464-ben pedig Monemvasziát. Felépül a Régi Erőd, melyet 1550-ben kibővítettek.

Korfu1453-1669 A Bizánci Birodalom összeomlása után a szárazföld lassanként az Oszmán Birodalom része lesz. Görögország hanyatlása föltartóztathatatlan. A törökökkel folytatott állandó harcok és a nyomasztó idegen uralom hamarosan az ország elszegényesedéséhez és elnéptelenedéshez vezet. A szigetlakóknak a törökök kizsákmányolta szárazföldhöz képest könnyebb sors jut.

Korfu1571 Ausztriai Don Juan törökök felett aratott győzelme a lepantói tengeri csatában.
1797 A velencei uralom vége. Napóleon megalapítja a Jón Szigetek Köztársaságát.
1799-1807 Korfu orosz fennhatóság alatt.
1807-1814 Korfu második francia megszállása.
1815 Korfu angol védnökség alatt áll (angol főbiztos).

Újkor

1821 A görög szabadságharc kitörése, amelyben Lord Byron is részt vett. Az argoszi színházban összeül az első görög nemzetgyűlés.
1827 Döntő török verség a navarinói tengeri ütközetben.
1830-1834 Görögország, Nafplion fővárossal és Ottó herceggel (a Wittelsbach házból), mint első görög királlyal, független királysággá válik (1832). 1834-ben Athén lesz a főváros. Az ország északi része (Thesszália, Makedónia, Epirusz), az észak-égei és a kisázsiai szigetek Törökország részei maradnak.
Korfu1862 I. Ottó király trónfosztása után a dán Vilmos herceg, I. György néven elfoglalja a trónt (1863).
1864 Korfu és a Jón szigetek visszakerülnek Angliától Görögországhoz.
1913/14 A balkáni háborúkat követően Epirusz déli részét is Görögországhoz csatolják. 1913-ban meggyilkolják I. Györgyöt. Fia, Konsztantin foglalja el a trónt.
1917 I. Konsztantin, semlegességi politikája miatt (György trónörökössel együtt) lemondani kényszerül. Második fia, Sándor követi a trónon (1917-1920). Görögország belép az első világháborúba.
Korfu1920 A sévresi békében Görögország Bulgáriától és Törökországtól kap területeket vissza. I. Konsztantin visszatér.
1922 A törökök elleni vesztes háború után Konsztantin, fia, II. György javára lemond. Kisázsiából 1,6 millió görögöt telepítenek át Görögországba.
1924-1935 Görögország köztársaság. 1935-ben II. Györgyöt visszahívják.
1936 Metaxasz tábornok államcsínnyel diktátorrá kiálltja ki magát (1940-ig).
1941-1944 Német-olasz megszállás.
1945-1949 A kommunisták és a royalisták háborúja.
1947-1964 I. Pál (I. Konsztantin harmadik fia).
1964 II. Konsztantin trónra lépése.
1967 Papadopulosz ezredes vezetésével, április 21-én katonai rezsim váltja fel az alkotmányos monarchiát. II. Konsztantin száműzetésbe vonul.
1974/75 A száműzetésből visszahívott Konsztantin Karamanlisz miniszterelnök lesz. 1974 november 17-re szabad választásokat ír ki, amely megerősíti tisztében. Görögország parlamentáris köztársaság. Népszavazás dönt a királyság eltörléséről. 1975-ben új alkotmány lép életbe (módosítások: 1985, 1986).
1981-1985 Görögország az EU tizedik tagja. A szocialista Papandreu az új görög kormány miniszterelnöke (1981 okt.). 1985-ben újraválasztják.
1990-1993 Az 1990-es választásokon a konzervatív Új Demokrácia Pártja csekély többségű győzelmet arat. Konsztantin Mitszotakisz alakít kormányt. 1993-ban a PASOK Andreasz Papandreu vezetésével visszanyeri a kormánytöbbséget.             

 



Korfuinfo.hu - Minden, amit Korfuról tudni érdemes...